A Magyar Köztársaság ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA részére 1015 Budapest, Donáti u. 35-45 Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Dr. Fodor András, 1024 Budapest, Buday László u. 6. Dr. Kádár György, 1028 Budapest, Szilágyi E. utca 4. és Marton József, 6726 Szeged, Sas utca 2/5. alatti lakosok, magyar állampolgárok az 1989. Évi XXXII. törvény adta jogunkkal élve Alkotmányjogi panasz -t nyújtunk be sürgosséggel a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához a Duna 1992. októberében Dunacsunynál történt elrekesztése óta a Szigetközben kialakult és tartósan fennálló, az élovilágot veszélyezteto, káros és tarthatatlan helyzet miatt, az alábbiakban felsorolt magyar alkotmányos és törvényi, valamint nemzetközi jogi kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásában megnyilvánuló alkotmánysértések megszüntetését kérve. A Duna elterelése és az Öreg-Dunába engedett katasztrofálisan kevés vízmennyiség a következo jogi kötelezettségeket sérti: 1) A Magyar Köztársaság Alkotmányát, amely kimondja: a) 5.§: „A Magyar Köztársaság állama védi (…) az ország … területi épségét, valamint a nemzetközi szerzodésekben rögzített határait.", márpedig a határfolyó önkényes elterelése egyoldalú határmódosítás. 2) A Rioi Biodiverzitási Egyezményt: „1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetésérol", a Ramsari Egyezményt: „Egyezmény a nemzetközi jelentoségu vadvizekrol, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyérol, 1993. évi XLII. törvény", valamint az 1991. évi Espoo-i Egyezményt az országhatárokon átterjedo környezeti hatások vizsgálatáról, és az 1992. évi Helsinki Egyezményt az országhatárokat átlépo vízfolyások és nemzetközi tavak védelmérol. 3) A Hágai Nemzetközi Bíróság e tárgyban hozott Ítéletét, amely kimondja, hogy Szlovákiának nem volt joga a Dunacsunynál létesített mederzárral önkényesen a saját területére terelni a Duna Dunacsuny és Dunakiliti közötti szakaszát. Ezért kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy 1) Állapítsa meg az alkotmánysértés és a nemzetközi szerzodések, egyezmények megszegésének a tényét. 2) Kötelezze a Magyar Köztársaság Kormányát arra, hogy a Szigetközben kialakult helyzet rendezésére olyan megoldást válasszon, amely megfelel az élovilág érdekeinek és a fent nevezett Törvényeknek, nemzetközi szerzodéseknek és rendeleteknek, valamint a Hágai Ítéletnek, azaz utasítsa a Magyar Kormányt arra, hogy: A) A Duna Dunacsunynál történt jogszerutlen és az 1977-es Szerzodéssel is összeegyeztethetetlen elterelését legalább Dunakiliti fölött minden rendelkezésére álló eszközzel (beleértve a Szlovákiával való ilyen értelmu tárgyalásokat is) megszüntetni törekedjen. B) Csak olyan megoldást és olyan Szlovákiával való megegyezést kezdeményezzen és fogadjon el, amely a Duna Dunakiliti feletti szakaszának 100%-osan az eredeti mederbe való visszaterelésén, és a Dunakiliti alatti szakasz vízellátásának környezetbarát módon, a XXI. század technikai-technológiai színvonalán (tehát mederzár, keresztgát és víztározó tó nélküli) olyan megoldáson alapul, amely elsodlegesen a Szigetköz és a Csallóköz, a volt Pannon-tenger deltájának élovilágát és természetes állapotának a megorzését szolgálja, és csak az ehhez szükségesnél több vizet adja át energiatermelésre Szlovákiának, és nem vízmegosztáson alapul. C) Vonja vissza az 1999. december 9-én Szlovákiának átadott megállapodás-tervezetet, amely figyelmen kívül hagyja az összeállításakor hatályos, az elozoekben felsorolt nemzetközi szerzodéseket és magyar törvényeket és a magyar érdekeket. D) A Szlovákiával a Dunáról folytatandó bármilyen soron következo tárgyalások során a természet és a környezet, valamint a magyar ivóvíz kincs védelmére irányuló szempontokat autentikus szakvélemények alapján hatékonyan érvényesíteni törekedjen a természet "leigázását" célzó szempontok háttérbe szorításával. E) Kezdeményezze a Hágai Nemzetközi Bíróságon a korábbi Ítélet szellemében a második kört, amennyiben Szlovákia nem fogadja el a fentieket tárgyalási alapnak Indoklás 1) Szlovákia (jogelodje a Cseh és Szlovák Köztársaság) 1992. október 22-24-én önhatalmúlag, minden nemzetközi szerzodést figyelmen kívül hagyva Dunacsunynál a Duna természetes medrét elzárta, és a bosi eromu vízellátása ürügyén saját területén egy mesterséges csatornába terelte a Dunát, amely határfolyó mintegy 150 km hosszban Magyarország és Szlovákia között. Azon túlmenoen, hogy e lépést muszakilag semmi nem indokolta, hiszen Bos vízellátása Dunakilitinél is biztosítható, ezzel az önkényes határmódosítással súlyosan megsértette a Magyar Köztársaság területi integritását, amit a Magyar Kormányok alkotmánysérto módon azóta is elturnek, ill. az 1999. december 9-én a Duna Kormánybiztosa által Szlovákiának átadott megállapodás-tervezet ezt legalizálni készül, márpedig a Magyar Köztársaság Alkotmányának 5.§-a szerint: „A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerzodésekben rögzített határait." 2) Az immáron tartósan fennálló és elturt, valamint most legalizálni szándékolt állapot ellentétes a Magyarország által is aláírt Ramsari Egyezménnyel (Egyezmény a nemzetközi jelentoségu vadvizekrol, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyérol, 1993. évi XLII. törvény), valamint a Rio de Janeiróban aláírt Biológiai sokféleség egyezménnyel (1995. évi LXXXI. törvény), amelyekkel Magyarország kötelezettséget vállalt a vadvizes élohelyek, és a „biológiai sokféleség" in-situ védelmére. Ezzel szemben a Duna elterelésével a Szigetközben és a Csallóközben, a volt Pannon-tenger deltájában a Földön egyedülálló állat- és növényvilág már eddig is visszafordíthatatlannak tuno módon károsodott, és az ott korábban évezredek során megtelepedett ártéri erdokben élo fajok létfeltételeinek romlása, végso soron a flóra és fauna fajainak (1. melléklet) ritkulása és pusztulása jelenleg is folytatódik. 3) 1992. augusztusában a Duna elterelése elott a Magyar Köztársaság kormányának Miniszterelnöke világosan megindokolta, hogy a Csehszlovák Köztársaság jogellenes magatartása - a Bos-Nagymarosi vízeromu rendszer megépítésére vonatkozó 1977-es Szerzodéssel össze nem egyeztetheto elterelésre irányuló munkák folytatása - miatt vált szükségessé az 1977-es Szerzodés felbontása magyar részrol, és ennek a jogos álláspontnak a szellemében fordult jogorvoslatért a Hágai Nemzetközi Bírósághoz. Ezzel szemben 1997-ben a Magyar Köztársaság akkori kormánya az Ítélet elotti záró érvek között ezt a jogos álláspontot nem tartotta fontosnak hangsúlyozni, és bár Hágában a fobíró és néhány kollégája a magyar érvek összességének ismeretében az 1977-es Szerzodés felbontását jogosnak ítélte, a Nemzetközi Bíróság szavazattöbbséggel mégis elmarasztalta a Magyar Köztársaságot a Szerzodés felbontása miatt. 4) A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete másrészrol - a Magyar Köztársaság 1992-es Kormányának indokait igazolva - elmarasztalja a (Cseh és) Szlovák Köztársaságot a Dunacsúnynál 1997 óta álló elrekeszto gát jogtalan megépítése és a Duna jogtalan elterelése miatt. (2. melléklet: Ítélet 78. §), valamint megállapította, hogy nem kell semmilyen új muvet építeni (Ítélet 134.§). Ezzel szemben a Magyar Köztársaság kormányai 1997 óta elmulasztották és halogatják a hatékony intézkedést ennek a Szlovákiát elmarasztaló ítéletnek a végrehajtása érdekében, és ezzel az 1) pontban említett Alkotmánysértésnek és a 2) pontban említett nemzetközi szerzodések megszegésének állapotát turik el és valósítják meg. Legutóbb az 1999. december 9.-én a magyar Dunai Kormánybiztos által átadott Álláspont is elfogadott ténynek látszik tekinteni a Duna jogtalan elterelését. 5) A Hágai Ítélet lehetoséget kínál arra, hogy megegyezés hiányában a Magyar Köztársaság újabb állásfoglalást kérjen a Nemzetközi Bíróságtól, és mivel a Szlovák Köztársaság a dunacsúnyi elterelés állapotának megszüntetésérol nem kíván tárgyalásba bocsátkozni, a megegyezés elfogadhatatlan, mert a Magyar Köztársaság alapveto érdekeinek feladását: a már említett alkotmánysértés és nemzetközi szerzodésszegés állandósítását jelentené. Az eltelt idoben a természet- és környezetvédelmi tudatosság fejlodése alapján joggal feltételezheto, hogy bizalommal fordulhat a Magyar Köztársaság kormánya újból a Nemzetközi Bírósághoz a jelenleginél kedvezobb nemzetközi jogi háttér elérése céljából - erre és harmadik fél bevonására maga az Ítélet is lehetoséget ad. 6) Az 1999. december 9-én Szlovákiának átadott megállapodás-tervezet ellent mond a természet érdekeinek és a korábbi magyar álláspontoknak is abban, hogy a fenékgátakra épülo megoldási javaslatban - az ún. 7-gátas megoldási javaslat, 3. melléklet 4. ábra, amely információink szerint annak ellenére szerepel az anyagban, hogy 1999. szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette annak elvetését - Magyarország elfogadja, hogy a Duna ökológiai viszonyait duzzasztással, a vízmennyiség jelentos növelése nélkül is javítani lehet. Ez eddig kizárólag a szlovák érvelésben szerepelt, Magyarország pont az ellenkezojét hangsúlyozta Hágában. Sot mi több, a Duna soha nem volt kanyargós a Szigetközben, hanem ágakra szakadva folyt, és a medreket minden nagyobb árvíz átrajzolta. A kanyargósítással keletkezo majdnem álló vizu tavak szennyvíz-ülepítoként viselkednek, elosegítve, hogy a hordalékból kirakódjanak nehézfémek és egyéb szennyezo anyagok, amelyek a térség alatt húzódó, Közép-Európa legnagyobb ívóvíz-készletét veszélyeztetik oda bekerülve. Az egész-séges élet egyik elengedhetetlen feltétele a jó minoségu ivóvíz, amely jelenleg még itt természetes elofordulási helyén rendelkezésre áll, habár mértékadó prognózisok szerint 2020-2040 között éri el Európát a világ más részein már jelentkezo ivóvíz-hiány, és ekkor az ivóvíz fontosabb stratégiai anyaggá válik, mint jelenleg a koolaj, így tönkretétele, elszennyezése nem turheto, mert emberek százezreinek az egészséges életfeltételeit veszélyezteti, márpedig egyrészt a) az Alkotmány 18.§ szerint: „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez", b) és az Alkotmány 70/D.§ kimondja: (1) A Magyar Köztársaság területén éloknek joguk van a leheto legmagasabb szintu testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a ….. , valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Másrészt a Hágai Ítélet fontossági sorrendet állapított meg a különbözo célokat illetoen, és a természet és a környezet védelme a legfontosabb szempont, minden mást ennek alá kell rendelni. 7) A jelenlegi állapot sérti még az alábbi nemzetközi megállapodásokat, szerzodéseket, törvényeket és rendeleteket is: a) A határt megállapító trianoni, párizsi szerzodéseket, az azok értelmezésére és alkalmazására létrejött megállapodásokat, ill. a határt konkrétan megállapító 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerzodést. - 1958. évi 15. tvr. b) A Dunára és a többi határvízre vonatkozó, a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Budapesten 1976. évi május hó 31-én aláírt egyezményt - 55/1978 (XII. 10) MT. sz. rendelet c) Az 1992. október 28-án létrejött és a teljes vízhozamot a fomederbe visszaengedni rendelo londoni megállapodást. d) A dunai hajózást szabályozó 1948. évi Belgrádi Egyezményt - 1949. évi XIII. tv. e) A dunai halászatot szabályozó 1958. évi Bukaresti egyezményt - 1962. évi 9. tvr. 8) Létezik olyan muszaki megoldás ( a Nemzetközi NGO-k segítségével több év alatt kidolgozott Kiegyezési terv, 3. melléklet), amely az összes fenti követelményt kielégíti, a természet szempontjainak ad elsobbséget, és amelyre ezúton felhívjuk a tisztelt Bíróság és a Kormány figyelmét, de a Dunai Kormánybiztos hivatala a 163/1997. (IX. 30.) Korm. rendeletben foglaltakkal ellentétben figyelmen kívül hagyja ezt is, és nem kielégítoen tájékoztatja a Dunával kapcsolatban a közvéleményt. Budapest, 2000. január 4. Dr. Fodor András, okl. genetikus, egy. docens Dr. Kádár György, okl. fizikus, tud. tanácsadó Marton József, okl. környezetvédo Képviselo: Marton József 6726 Szeged, Sas utca 2/5, HUNGARY E: Marton@vedres.sulinet.hu